Ugyan eredetileg a Scirocco Mk2 utódának szánták, végül mégis önálló modellként született meg a Volkswagen máig legendás 2+2 üléses kupéja, a Corrado. Neve a spanyol ”correr” szóból ered, ami azt jelenti, szalad. 1988 őszén debütált, orrában 1,8 literes, 160 lóerős kompresszoros motorral. Mivel képes volt megfutni a 225 km/h-s sebességet is, ezért bemutatásakor ez lett minden idők leggyorsabb szériagyártású Volkswagenje. A német mérnökök természetesen gondoltak azokra is, akiknek nem kellett ennyi ló és ilyen végsebesség. Ezért a Corrado elérhető volt 1,8-as, 136 lóerős és 2 literes, 115 és 136 lovas szívó erőforrással is. Aztán 1991-ben megjelent a VR6 csúcsváltozat, a tengerentúlon 2,8 literes lökettérfogattal és 178 lóerővel, míg Európában 2,9 literes volt a hathengeres blokk és 190 lóerőt mozgósított. Ez és az 1,8 literes aggregát 4 fokozatú automataváltóval is készült, a többi modell ötös manuális egységgel gurult le a szalagról. Egészen 1995-ig gyártották a Corrado-t, amikor is utód nélkül megszüntették a modellt. Hét év alatt több mint 97 ezer készült belőle, amiből az utolsó 505 darab a ”Storm” nevű limitált széria volt. Bemutatásának kerek évfordulójára a gyáriak összegyűjtöttek pár modellt, amikre szerintük hatással volt a Corrado. Emlékezzünk együtt mi is így Osnabrück csodajárgányára!
Az összefoglaló az elsők között említi az autó színére fényezett lökhárítót, ami szerintük 1988-ban mérföldkő volt a gyár életében. Egyetlen korábbi modelljükön sem alkalmazták ezt a megoldást. Nyilván ez ma már az alapverziókon is adott, nincs is olyan VW, amin fényezetlen lenne ez a plasztik elem. A technikai újítások közül a 120 km/h fölött automatikusan kiemelkedő hátsó szárnyat tartják a legfontosabbnak. Ez a megoldás ugyanis nagyban hozzájárult a Corrado stabilitásához, hiszen a VW szakemberei szerint 64 százalékkal nagyobb leszorítóerőt termelt az autó hátsó fertályán. Állítólag ezt a spoiler megoldást alkalmazta a Porsche is a 911-en. A Volkswagen háza tájáról a mai palettáról az Arteon-t említik örökösként, igaz a farára biggyesztett szárny itt fix.
Természetesen a Golf is felkerült a listára. A gyáriak Plus alváznak hívták, amire épült a Corrado és a harmadik generációs Golf is. A csúcs a népautóban is a VR6 változat lett, ez és a GTi verziók is Corrado géneket örököltek. A váltó, az ABS-es fékrendszer és a sportülések is közösek voltak. 2018-ban már jóval több minden gondoskodik arról, hogy úton maradjunk a temérdek ló ellenére és hogy biztosan meg lehessen állni. A Golf R-ben ma már van például állítható futómű, összkerékhajtás, kifejezetten ehhez a modellhez készített fékek, vagy duplakuplungos DSG automataváltó is. Az pedig gondolom nem lehet kérdés, hogy a Golf R ma a leggyorsabb szériagyártású Volkswagen, ahogy a Corrado is az volt debütálásakor.
Ha már tempó és gyorsulás, bár a Golf is így került a képbe, még egy aktuális modell inspirálójaként emlegetik a Corrado-t. Ez pedig nem más, mint a Polo GTi, melynek orrában 200 lóerős, 2 literes TSi motor dolgozik. De nem is a közel azonos ménes az igazi párhuzam, hanem az, hogy a Corrado VR6 és a kis méregzsák Polo is 7 másodperc alatt képes 0-ról 100 km/h-ra gyorsulni. Nem kérdés tehát, hogy a Corrado nagyot szólt 30 évvel ezelőtt, technikai megoldásai alapot adtak a mai Volkswagenek legtöbbjének. Nem véletlen, hogy nem csak a rajongók érezték úgy, egy betöltetlen űr keletkezik gyártásának leállításával. Így viszont még többen akarnak majd valószínűleg egyet a garázsukba, ám nem árt belehúzni. A még megmenthető darabok ára 1500 euró körül mozog, a használható Corradókért viszont inkább 3-4000 eurót kell leszurkolni. A tuningolt vagy garázsba való igen megkímélt darabokért pedig akár 20.000 eurót is elkérhetnek.
